A BIRTOK
A Tinon-birtok öt hektáros, a Határi-dűlőben, Erdőbénye és Tolcsva között fekszik, talaja andezitre, riolitra és ezek tufáira terül. Ezekbe a lejtőkbe már a XVI. században szőlő kapaszkodott, a jelenlegi ültetvény legöregebb tőkéi a XX. század húszas-harmincas éveiből származnak, a dűlőt 1950-ben Olaszliszka legjobb terroirjaként említik.
A hagyományos bakművelésű, 1x1méteres tőtávolságú szőlők 90 %-a furmint, a többi hárslevelű, a tőkék hat teraszon helyezkednek el, 30-40 %-os lejtőkön, ahol sem traktort, sem lovacskát nem használnak a műveléshez. Az ültetvény legalacsonyabb tengerszint feletti magassága 20 méter, a legmagasabb 290 méter.
Fürtválogatás májusban, zöldszüret nincs, lényegében biogazdálkodással művelik a szőlőt. Tinon rövid távon növelni akarja a hozamot, középtávon azt tervezi, hogy saját furmint-klónt szelektál, hosszú távon pedig azt, hogy Tokaj nevét még ismertebbé teszi a nagyvilágban.
Borairól, melyek négy húszméteres pinceágban érnek, azt mondják, tökéletes egyensúlyt képviselnek a hagyományos és az új stílusú aszúkészítés között. Tinon szerint csak egy stílus van, a Tokaji. Ez 3-400 éves út, ha valaki igazi tokajit akar készíteni, ezt kell megtalálnia, ezt kell követnie. Nem kísérletezni kell, hanem tanulni a borvidéktől, hagyni, hogy az alapanyag, az aszúszem megmutassa magát – ez a Tinon-borok ars poeticája.